Leesett a kaktusz!

Leesett a kaktusz!

Egyszer egy vevőnkkel beszélgettem. Épp azt magyaráztam neki, hogy mi a baj a legtöbb weboldal kommunikációjával.

Egyszer csak felkiált:

„Áhhh értem már, leesett a kaktusz!”

Mondom: „Micsoda?”

„Hát leesett a kaktusz!”

„Milyen kaktusz?”

„Hát tudod a kaktusz, van ez a mondás…”

ÚRISTEN! Ekkor esett le nekem is, no nem a kaktusz, hanem a tantusz.

Szerencsétlen, gyerek kora óta hallja, hogy leesett a tantusz. De neki ez nem jelentett semmit. Sőt teljesen értelmetlennek tűnt, ezért már a füle keresett egy számára értelmes szót.

„Leesett a tantusz. Leesett a tantusz. Ez nem jelent semmit. Leesett a kaktusz. Ezt már értem. Biztos volt egy kaktusz, ami leesett.”

Ő nálam jóval fiatalabb és soha nem találkozott a tantusszal. (Megjegyzés a fiatalabbaknak: A tantusz egy pénzérméhez hasonló valami volt, amivel telefonálni lehetett az utcai telefonfülkéből. Amikor valaki azt bedobta a nyílásba és a vonal kapcsolt, felvette a hívott fél, akkor leesett a pénzgyűjtő dobozba a tantusz. Innentől, ha valaki megérti miről van szó, azaz kapcsol, akkor azt mondtuk leesett nála a tantusz.)

Mivel számára egy teljesen ismeretlen fogalmat hallott, nem is értette azt.

Félre ment az információ.

És ez a baj a legtöbb weboldal kommunikációjával.

Olyan nyelven próbálunk meg beszélni, amit nem ért a vevő. Persze, hogy mi naponta használunk szakkifejezéseket, zsargont, de a vevőnek honnan a fenéből kellene ezt értenie?

Azt javaslom, hogy amikor szöveget ír a weboldalára, lépjen egy lépéssel hátrébb. Próbálja magát beleképzelni a vevő bőrébe. Ő laikus még az adott témában. Jó, lehet, hogy a végén profi lesz, de ahhoz még hosszú út vezet.

Beszéljen „konyhanyelven”. Írjon úgy, hogy a gyermeke, nagymamája is megértse.

Legjobb, ha tényleg leülteti őket a gép elé. Kérje meg őket, hogy olvassák el amit írt. Majd tegyen fel 3 kérdést. Látni fogja, hogy megértetté-e?

Ha nem, kezdje elölről. Egészen addig, amíg érthető lesz a szöveg a nagymamának is.

 

Tudja Weboldalkészítés2. Mert nem vagyunk piacvezetők… Még!

 

Hogyan vertem át Önt?

Hogyan vertem át Önt?

Még egyszer bocsánatot kérek.

Mi volt ez az egész átverés?

Ön egy felmérésnek lett az „áldozata”.

A saját feladatom az volt, hogy határozzam meg a célcsoportom.

Hogyan fogtam ehhez hozzá?

Először is írtam egy blogcikket a weboldalra. Majd kitettem a saját Facebook oldalunkra. Valószínűleg Ön is a Facebook-on találkozott vele.

A blogcikk aljára tettem egy játékot. (A kivitelezést a SalesAutopilot rendszerrel csináltam.)

Ön kitöltötte a játékot. És kérte az eredményt e-mailben.

El is küldtem Önnek az e-mailt, de ez valójában egy kamu e-mail volt.

Én szerettem volna Önről megtudni néhány adatot. És ez sikerült is.

Tudom:

  1. hol lakik
  2. hány éves
  3. nő vagy férfi
  4. magánszemély vagy céget képvisel
  5. mennyire árérzékeny

Ugye mennyi fontos adatot megtudtam Önről?

Mennyivel egyszerűbb lesz most már egy személyre szabott ajánlattal megkeresnem.

Mi volt az átverés?

Nos, maga az e-mail tartalma. Ez egy automatikusan kiküldött e-mail volt, az Ön által kitöltött adatokból összeállítva.

Kicsit csaltam. A táblázatba az „Én meghatározásomhoz” beírtam ugyanazt, amit Ön kitöltött.

Elámult amikor olvasta, hogy teljesen megegyezik az én meghatározásom, az Ön által kitöltött adatokkal?

Hát persze, mert nem kitaláltam, hanem beírtam azt, amit Ön megadott. De Önnek úgy tűnt, hogy én milyen okos vagyok és pontosan tudom, hogy Ön megfelel a kritériumoknak.

Pedig csak egy „bűvésztrükk” volt az egész. A legnagyobb mágusok is így verik át a nézőközönséget.

 

És most jöhet a taps … 🙂